Akik ismernek, járnak hozzám, azok tudják, hogy ez az egyik vesszőparipám! Nem véletlenül!
Igyekszem minél többször felhívni a figyelmet arra, hogy lélegezzünk. Lélegezzünk fel…. milyen szép a magyar nyelv, ugye? Ott van benne minden. Hiszen elég néhány mély levegővétel és jön a megkönnyebbülés.
Szinte látom magam előtt, ahogy most többen felsóhajtanak, vagy épp azt mondják magukban, hogy “na persze, majd biztos néhány levegővétel fogja megoldani a gondjaim….” Ezek az emberek ott ülnek előre görnyedve, vállukat, nyakukat behúzva, apránként kapkodva a levegőt. A tüdejük és a kapacitásaik töredékét használva csak…
Ahelyett, hogy kihúznák magukat, felemelnék a fejüket, vennének néhány jó mély levegőt, lassan, jól teleszívva a tüdőt, majd pedig hosszan, erősen, határozottan kifújva, megszabadulva a stressz legalább felétől…. innen pedig már egész más színben látszik a világ!
Lélegezz! Lélegezz tudatosan! A legegyszerűbb technika, amivel tudsz segíteni magadon! Használd!






