Bizalmatlanság

Sokan, sokféle helyzetben érezhetik ezt magukon, vagy akár a másikon. De honnan ered ez az érzés?
Szinte hallom, ahogy többen felsóhajtanak és azt mondják magukban “biztos sokat csalódott már az életben…” Aki így látja, az maga is sokat csalódott már és ezek között van olyan is, amit még nem dolgozott fel, vagy amiről úgy gondolja, hogy soha nem is lehet feldolgozni. Ezzel pedig bezárja magát, a terveit, a jövőjét, a kapcsolatait a bizalmatlanság börtönébe.

De miben, kiben nem bízunk ilyenkor? A másikban, hogy majd nem fog úgy cselekedni ahogy megbeszéltük, vagy ahogy az nekünk a legjobb lenne?
Vagy pedig magunkban? Hogy nem tudjuk úgy alakítani a helyzetet, hogy minden a legjobban alakuljon, nem tudjuk kellően motiválni a másikat, vagy abban, hogyha nem alakul úgy ahogy terveztük, akkor kibillenünk az egyensúlyból… ugye… ez a legfélelmetesebb az egészben, a kiszolgáltatottság érzése.
De ha bennem ott van a bizonyosság, hogy minden jól fog alakulni, hiszek benne, teszek érte, és bárhogy alakuljon, akkor is egyensúlyban tudok maradni. Ez rajtam múlik.